Hokushin lakhelye

Edzés

Egy átlagos reggelnek indult, a napsugarak bejutottak a szárazfű között a házamba, hiszen a tetőm ebből volt. Felkeltem, lemostam az arcom, felöltöztem és ittam egy kevéske vizet. Magamra vettem a csizmám is, és mind a két lábamra 20kg súlyt kötöttem. A két alkaromra is ennyit rögzitettem. Neki álltam a heti edzésemnek, és elkezdtem pofozni az udvaromban lévő, én csak úgy hivom, hogy pofozózsákot. Ez egy 2 és fél méter magas, 1 méter széles fal, amelynek anyaga nyúlékony igy nem törik el az ütéseimtől, hanem elnyeri annak erejét. Rúgtam, pofoztam vagy 2 órán keresztül, a végére már mozdulni alig birtam. Ittam egy korty vizet, megtöröltem a homlokom és felszálltam. Most következett a 4 órás folyamatos repülés, kb. ennyi ideig tart még körbejárom az összes szigetet repülve, normál tempóba. Elhagytam már két szigetet is, és most felgyorsitottam a következő szigetig a repülést, az izzadság már patakokban folyik rólam. Megláttam egy hatalmas sziklát, és energiát koncentráltam. Felszabaditottam az összes bennem lévő energiát, majd klónoztam magam és 4et csináltam magamból. 4 oldalról körbevettük a sziklát, majd a tartalék energiám egészének felhasználásal fejenként 1 KI gömböt, azaz 4et lőttem a szikla fele. Az persze egyből felrobbant és a robbanás szele, meg a kimerültség is a földre kényszeritett...

Nem tudom mennyi időbe telt még összeszedtem magam, de már sötétedett. A kulacsomból megittam az utolsó csepp vizet, törökülésbe ültem, majd lebegve meditálni kezdtem. Ezzel kb. 1 óra alatt végeztem, és közben már észre sem vettem a súlyokat magamon. KIpihentem magam, és ismét felszálltam még két-három szigetet megkerülök repülve mielőtt hazamegyek. A maradék 2 órát úgy ütöttem el, hogy repkedtem a szigeteken és közben szórtam a KI gömböket, vagy éppen szétrúgtam az útbaeső sziklákat. Már teljesen besötétedett mire hazaértem. Levetettem magamról a súlyokat, lemostam magamat, majd az ágyamba feküdtem és elkezdtem olvasni a naplót. Utána még egyet meditáltam és nyugovóra tértem.

A következő napom ugyanigy zajlott, ám mikor ahhoz a ponthoz értem, hogy össze kéne esnem, tartalékoltam még egy kis plusz energiát, és találtam egy barlangot. Benn orditozást hallottam, mintha valaki meg lenne veszve. Közelebb mentem és közben kiabáltam:
- Hahóóó, van itt valaki? Talán segitségre szorul? - nem kaptam választ.
Olyan sötét volt, hogy már a csápjaim végéig sem láttam. Hirtelen valami megfogta a vállam és a falnak vágott. Használtam a klónozást, de csak 2 felé osztottam az erőm. A klónom a kezével KI gömböt formált, hogy a fényével belássám a teret. Egy nyáladzó namekivel kerültem szembe, fogalmam sem volt, hogy mi lehet a baja. Semmire nem válaszolt, tudtam, hogy itt harc lesz. Eldobta a klónom a KI gömböt, ezzel a falat kilyukasztotta és már szürődött befény. Visszaszivtam magamba őt, hisz igy lesz teljes az erőm. Egymásnak ugrottunk és soroztuk rendesen a másikat. Egyszer ő talált be a mellkasomba, egyszer én találtam el a fejét. A végén félrelökött, és volt időm egy erősebb KI gömböt létrehozni. Ő fejét vesztve futott felém és én pedig neki dobtam az energiát. A robbanás után láttam, hogy a földön fekszik mozdulatlanul. Odamentem, lehajoltam, majd elkapta a nyakam és szoritotta. Lepergett az életem, azthittem, hogy most végem. 1-2 perc fuldoklás után eszméltem, hogy még utoljára klónoznom kell magam. Létrehoztam 4 klónt, azok körbevették, mint a sziklát az előző nap és elsütötték a KI támadást. Én is megsérültem, hiszen a közvetlen közelembe robbant fel a namekira mért csapás. Összedöltem és aludtam egy kicsit, majd hazarepültem. Folytattam a naplót, és feljegyeztem a mai kalandomat, majd jött a meditálás és az alvás.